A lengyel elnök hivatalosan is kinevezte a Mateusz Morawiecki miniszterelnök által javasolt új kormányt, amely várhatóan rövid ideig, legfeljebb 14 napig tart majd. Andrzej Duda államfő ezzel lényegében biztos bukásra ítélte a választáson többségét veszítő Jog és Igazságosság Pártot (PiS), amely biztosan nem kap felhatalmazást a Szejmben.
Az ellenzéki Harmadik út és a Konföderáció is elutasította Mateusz Morawiecki miniszterelnök-jelölt koalíciós ajánlatát, így nagyon valószínű, hogy az eddig regnáló Jog és Igazságosság (PiS) nem fog tudni kormányt alakítani - Írja az MTI.
Hiába állt a lengyel parlament egyértelmű többsége a korábbi lengyel miniszterelnök, Donald Tusk mögé, Andrzej Duda államfő mégis a hivatalban lévő kormányfőt, Mateusz Morawieckit bízta meg kormányalakítással. Tusknak így egyelőre várnia kell, miközben három ellenzéki erő már aláírta a koalíciós megállapodást, és megegyeztek egy közös programban. A koalícióra lépő pártok közötti feszültségek azonban már most kibuktak, az eddigi kormánypárthoz, a Jog és Igazságossághoz közel álló köztársasági elnök pedig vétójogával lényegében ott tehet majd keresztbe az új kormánynak, ahol csak akar.
Lengyelország készen áll arra, hogy hozzáférjen a felfüggesztett európai uniós finanszírozáshoz: az Európai Bizottság jóváhagyja a lengyel kormány azon kérelmét, hogy hozzáférhessen a mintegy 2,8 milliárd eurós támogatáshoz, amelynek célja a tagállamok orosz energiafüggőségének csökkentése. A döntés várhatóan a következő hetekben születik meg – számolt be a Bloomberg. A helyzetet bonyolítja, hogy időközben a parlamenti választásokon többség nélkül maradó Mateusz Morawiecki és pártja próbálkozhat a kormányalakítással, miközben az ellenzéki Donald Tusk és szövetsége készülne a hatalomátvételre. Magyarország is hasonló módon juthat EU-pénzekhez.
Aláírta a koalíciós szerződést pénteken Varsóban az októberi választások nyomán a lengyel parlamentbe bejutott, és ott többséget alkotó négy ellenzéki tömörülés.
Andrzej Duda lengyel elnök hamarosan bejelenti, hogy a múlt hónapban tartott választások után kit fog felkérni arra, hogy kormányt alakítson - írja a Reuters.
Egyre valószínűbb, hogy az október 15-i parlamenti választások után Donald Tusk lesz Lengyelország miniszterelnöke. A posztot 2007 és 2014 között már betöltő politikus egyik legfontosabb feladatának a jelenleg elzárt uniós pénzcsapok megnyitását nevezte meg, és már Brüsszelbe is ellátogatott ennek érdekében, ahol tárgyalást folytatott Ursula von der Leyennel. Sokan abban reménykednek, hogy Tusk vezetésével Lengyelország az uniós integráció kerékkötőjéből annak motorjává válhat, de számos olyan akadály és nehézség van, amelynek feltétlenül csillapítania kell ezt az optimizmust.
Lengyelországnak mindent meg kell tennie, hogy hozzáférjen a befagyasztott uniós forrásokhoz – mondta a lengyel kormányfői posztra legesélyesebb Donald Tusk Brüsszelben.
A lengyel miniszterelnöki székre legesélyesebb Donald Tusk a héten Brüsszelben több uniós vezetővel is tárgyal. Célja, hogy újra jó kapcsolatokat építsen az EU és Lengyelország között, és felszabadítsa a zárolt uniós forrásokat országa számára – írja a Bloomberg.
Az eddig ellenzékben lévő négy lengyel tömörülés megállapodott a parlamenti együttműködésről és a parlamenti többség létrehozásáról – közölte az ellenzék keddi varsói sajtóértekezletén Donald Tusk, a Polgári Platform elnöke. Mint elmondta, a koalíció őt támogatja kormányfőjelöltként.
A jelenleg Lengyelországban kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt nyerte el a legtöbb alsóházi mandátumot, de nem rendelkezik önálló többséggel az országos választási bizottság (PKW) által kedd este ismertetett hivatalos végeredmények szerint.
Hétfőről keddre virradóra közölték a lengyel választás már majdnem végleges adatait: bár egy-két szavazókörben még nincs meg az összesített eredmény, illetve még a külföldi voksokra is várnak, de a Polgári Koalíció-Harmadik Út-Új Baloldal ellenzéki szövetség kényelmes többséget szerezhetett a Szejmben, a Szenátusban pedig nagyon kikapott a kormányzó Jog és Igazságosság párt.
Maratoni szavazatszámlálás után, 92,45 százalékos feldolgozottság mellett majdnem végleges eredmény született a lengyelországi parlamenti választáson. Bár a nyolc éve kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) győzött a pártok versenyében, parlamenti többséget valószínűleg nem fog tudni maga köré gyűjteni, így a sorban utána következő három – ellenzéki – pártszövetségnek lesz reális esélye arra, hogy kormányt alakítson. Ezzel 2014 után újra az időközben az Európai Tanács elnöki székét is megjárt EU-párti Donald Tusk lehet Lengyelország miniszterelnöke, és véget érhet a nyolc éve tartó küzdelem Varsó és Brüsszel között. Már ha más meglepetés nem lesz az elkövetkező napokban, órákban és hetekben.
A külföldi kötvénypiaci befektetők újra a lengyel kötvények felé fordulhatnak, a külföldi működőtőke-beáramlás is fokozódhat, és az új lengyel kormány az EU-pénzek kiszabadítását is elintézheti: mindez együtt erősebb lengyel zloty felé mutat – foglalta össze a vasárnapi lengyel parlamenti választások után a főbb piaci kilátásokat Rafal Benecki. Az ING vezető elemzője év végére 4,40 közelébe várja az euró-zloty árfolyamot, ami a mostani 4,47 körüli értékhez képest további másfél százalékos erősödést jelentene.
Bár vasárnap 21 órakor hivatalosan lezárult a lengyel parlamenti választás, hétfő délután még messze vagyunk attól, hogy végeredményt hirdethessünk. Az exit pollok és az eddig megszámolt szavazatok alapján azonban úgy tűnik, az eddig kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) egyedül nem lesz képes kormányt alakítani, koalícióra lépni pedig egyelőre senki nem akar vele. A Donald Tusk volt kormányfő vezette Polgári Koalíció (KO) azonban két másik ellenzéki erővel, a Harmadik Úttal és a Baloldallal együtt többséget szerezhet, és elvileg kormánykoalíciót köthetnek. Azonban ha így is lesz, nehéz koalíciós tárgyalásoknak nézhetünk elébe, már csak azért is, mert mindhárom erő több párt szövetsége, amelyeknek egymás között is alkudozniuk kell.
A lengyel választási bizottság csak hétfő hajnalban kezdte el közölni az első, nagyon alacsony feldolgozottságú eredményeket a vasárnapi parlamenti választásokról. Mi áll a lassúság hátterében?
Lezárult a voksolás Lengyelországban. Az exit pollok szerint győzött ugyan a Jarosław Kaczyński vezette konzervatív jobboldali Jog és Igazságosság (PiS), amely 8 éve van hatalmon, de a pártnak nincs meg a többsége. A PiS után következő három ellenzéki párt között azonban elképzelhető koalíció, és a mandátumbecslések szerint meg is lenne a többségük. Ha nem tévedtek nagyot az exit pollok készítői, akkor a legnagyobb ellenzéki erő, a Polgári Koalíció (KO) élén visszatérhet a hatalomba az Európai Tanács elnökségét is megjárt Donald Tusk. A választáson az 1989-es rendszerváltás óta látott legnagyobb részvétel volt, 72,9 százalékos, a PiS-kormány által kezdeményezett négykérdéses népszavazás azonban 40 százalékos részvétel mellett valószínűleg érvénytelen lett. A szavazatok megszámlálása alapján összeállt eredmények hétfőre várhatók, hivatalos végeredmény pedig keddre.
Hivatalosan 21 órakor bezártak a szavazóhelyiségek Lengyelországban, máris kijöttek az exit poll-eredmények. A kormányzó Jog és Igazságosság ezek alapján 36,8 százalékot szerezhetett, az ellenzék vezető ereje, a Polgári Koalíció 31,6 százalékot.
Európai szempontból az ősz legfontosabb választása minden bizonnyal a vasárnapi lengyel parlamenti választás lesz, amelyen a nyugatos ellenzéknek valós esélye van arra, hogy leváltsa a 2015 óta kormányzó konzervatív, EU-szkeptikus Jog és Igazságosság pártot. Az Európai Tanács volt elnöke, Donald Tusk által vezetett centrista ellenzék győzelme az EU ötödik legnépesebb országában nagy fegyvertény lenne az európai integrációt erősíteni szándékozó erők számára szerte az Unióban, míg Jarosław Kaczyńskiék maradása a „szuverenitáspártinak” is nevezett erőknek kedvezne. A választás egyszersmind a két legnagyobb párt vezetője, a lengyel politikát 2005 óta folyamatosan meghatározó Kaczyński és Tusk személyes összecsapása is lesz.
Nagy számban vonultak ki az ellenzéki érzelmű szavazók Varsóban október 1-jén, vasárnap, hogy két héttel a lengyelországi parlamenti választások előtt erőt demonstráljanak a közvélemény-kutatásokban tartósan vezető kormánypárttal, a PiS-szel szemben. A tömegrendezvény aztán számháborúba torkollt: míg a rendezők 1 milliós, történelmi menetről beszéltek, a PiS elnöke 60 ezerre tette a résztvevők számát. Mindkét nagy erő igyekszik a választást a jó és rossz küzdelmévé, mindent eldöntő nagy összecsapássá stilizálni, miközben a végén akár egy-két képviselő átcsábítása döntheti el, milyen színezetű kormány alakul.
Az ukrán államfő szerint légideszantosok és észak-koreai katonák is meghaltak.
Ismét nekifutnak a fegyverszünetnek a felek.
Nem sikerült zöldágra vergődnie a Néppártnak a szociáldemokratákkal.
Tavaly egy Heves megyényi terület került orosz kézre.
A klímaváltozás okozta tengerszint-emelkedés különösen érinteni fogja az olajexportot.
Orbók Ilona luxusipari szakértővel beszélgettünk.
Alapvetően jó világ jöhet.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
